Mielött elkezdtem volna blogolni...
Megérkeztünk szerdán délben, péntekig berendezkedtünk, szoktuk az új környezetet. Szombaton csodás idő volt, így elindultunk Zürichbe. 
Akkor még Marcika kétszer aludt. Így mire összeszedelőzködtünk és elindultunk Marci csak üveges tekintettel nézte az elhaladó tájat és az embereket. Mire a vonathoz értünk elaludt. Bevonatoztunk Zürichbe, hogy kicsit körbenézzünk. Megtízóraiztunk Bellevue-n, Marci akkorra felébredt. Marci üveges gyümölcspűrét evett, Fanni meg velünk együtt kis falatkákat. Utána elsétáltunk a tóhoz, ahol is időszámításuk elött lett megkérve a kezem. Remek program volt, én elérzékenyültem, Viktor vigyorgott rajtam, Fanni hattyúkat etetett Marci heves érdeklődése közepette. Rengeteg éhes madár volt, hála annak, h otthon (jó Magyar szokás szerint) csomagoltam kis tízórait... hátha megéhezünk, hát legalább hattyúk jól belakmározhattak!
Utána szépen átsétáltunk a bolhapiacra, ahol láttam egy csodás tükröt, ami PONT a mi lakásunkba jó lett volna, PONT elvinni az orrom elől! Egy jó adag Sprünglis csokival vígasztalódtunk! Meg Luxemburgerrel... 
Mennyei!!! Ilyet még a Daubner sem tud!
Ezek után irány Horány... azaz haza. Dél volt, piciknek aludni kellett. Mivel menjünk? "Hajóval!"- mondta Viktor. 
Leírhatatlan út volt! (azért megpróbálom) Fannika olyan álmos vol, h majd szét esett, de nem bírta a szemét levenni a tájról, a vízről... ami türkiz zöld színben játszott. 
A hatalmas szökökútról, a csodás kis vitorlásokról. Marci azonban nem értékelte és Viktor ölében elaludt. Persze az egész azt eredményezte, hogy utána az egész naponk felborult, így délután nem mentünk már sehová. Este még kipróbáltuk a grillezést, hatalmasat beettem(!!!). Csodás és igen finoman fűszerezett húsokat ettünk. A kerből szedtem paradicsomot és cukkinit, ami még grillezve is isteni volt így zsengén és frissen! Aztán enyhén szólva tele gyomorral elettük magunkat másnapra. Vasárnap egész nap esett, így itthon maradtunk és kialakítottuk Marci játszóterét.
