Meztelen csigák kilakoltatása a veteményesből
Tegnap napos és felhős idő volt váltakozva. Kicsit szemerkélő esővel. Délelőtt pocsolyáztunk egyet. A hatalmas vihar mindent megtépázott és tele volt a kert meg az út letört gallyakkal. Nem csak a mi kertünket, a város összes parkját megtépázta a vihar. Így történt, hogy itt volt Mirkó a Félix nevű goldenretríver-jével sétálni, mozogni kicsit, mivel a parkjukat épp lom(b)talanították. Először labdákat dobáltak Félixnek, majd midőn kimentem én is és felfedeztem, h lépésenként legalább 5 meztelen csigát látok, áttértünk a csigátlanítás projektre. Mirkó Fannival együtt segített nekem csigátlanítani a kertet. Vagy 50-et átdobáltunk a patak túloldalára! A spéci labdadobó szerkentyűvel szép ívet lehetett adni a repülésnek. Fanni megtalálta őket és szólt nekünk. (szuper szeme van! Kb 1 méterrel lentebb mint a mienk!) Szerencse a meztelen csigák, ha macerálják őket összegömbölyödnek, így a szekenytű kanál alakú végével fel lehet szuperül szedni. Én meg kipiszkáltam őket a fűből. Mirkó meg egy lendületes mozdulattal áthajította a szembeni rétre a piszka és gömbölyödés után! Bár Félix nem értette a dolgot néha, de lelkesen követett minket. Látszott a szemén, h mi a csudát dobálnak, amikor itt van a labda ... "iiiiitt van"......"iiiiiiiiiiiiiiiiiitt van"!! - mondta miután megelégelte a dolgot (ekkor Mirkó engedett és Neki is dobott egy labdát). Nagy csigadobálás Viktor által grillezett csirkemell-evészet vetett véget. Aztán kipróbáltuk az új TV-re szerelt webkamerát, skype-oltunk Évi mamával... Jó nap volt!
