Svájc két pici gyerekkel

Mikor megláttam a lakást, még nem is értem fel ésszel, hogy esetleg itt fogunk lakni, hiszen annyit néztünk meg. De látva Viktor eltökéltségét (neki innen nem 1 óra, hanem 15 perc a munkahely), lassan felfogtam, hogy végre meg van az új otthonunk.

Lassan egy hete lakunk itt és bár a címszóban felsoroltaknak (mint a hirdetésekben) vannak hátulütői, azaz kert végében patak = szúnyogtelep, tehenek = böglyök, hegyek = állandó eső, azért fantasztikusan érezzük magunkat! Hála a kajaszínű padlónak, meg a napi egyszeri porszívózásnak (bennem maradt az előző lakásból) köszönhetően elég kultúrált a lakás. Igaz hangyák vannak, de azokat komótosan írtogatom (egy-egy pofon a pránanadis lelkemnek - aki minden életet tisztel), de szúnyogokat meghagytam a pókoknak! Minden nap kétszer elmegyünk sétálni. Néha a Stockengut-hoz, ahol kecskék, szamarak, tehenek, birkák, csirkék, malacok és tengerimalacok is vannak. No meg tejautomata, ami Fanni kedvence, meg a macskáké, amiket lelkesen üldöz! Marci imádja etetni az állatokat, hatalmas hévvel tépkedi a füvet és rohan oda adni az épp "éhhalál" szélén álló (iszonyat kövér) állatoknak. Akik - bár rengeteg füvük van - egymást lökdösődve cibálják a gyerekek kezéből a fűszálakat. Van egy homokozó is, de eddig csak egyszer mentünk bele, akkor két napig nem esett. Rengeteg játszótér van, szinte minden 3. utcában van egy. 

Néha az uszodához megyünk (oda még nem jutottunk be), ami mellett van egy szuper játszótér!  Hála a sok sétának remekül alszunk, Fanninak az ekcémája úgy tűnik visszaszorult. Érdekes mód Marci szemproblémája is megjavult, kinyíltak a könnycsatornái. Én az otthon 2 hét alatt leadott kilókat már vissza is szedtem, de nem bánom!

Még valami, az ágyunk! A beköltözésünk utáni héten elmentünk az IKEA-ba venni lámpákat, meg apróságokat, amik ebbe a lakásba kellettek. Miközben ott sétálunk Viktor hallja, hogy bemondják, hogy a kiállított ágyak 75%-os kedvezménnyel eladóak. Nos, így tettünk szert egy sokfiókos ágyra fantasztikusan kényelmes matraccal, mindezt egy szimpla ágy áráért. Azóta minden este egymásra vigyorgun Viktorral, hogy végre (!!!) nem kell lefekvéskor a megfelelő (kevésbé nyikorgós) pontokra nehezkedve lefeküdni. Ilyenkor mindig egy jógi jutott eszembe, aki 6 újján tartja magát varjúállásban. Na jó, de Ő csak tartja, nekünk meg le is kellett ereszkedni és egy éjszakát úgy maradni, mert ha megmozdultunk Marci azonnal felébredt a szomszéd szobában.