Svájc két pici gyerekkel

 Szóval a sok Thunba és Bernbe illetve a kettő között falvak átvizsgálása (lakás, iskola ás munkaalkalom szempontból) számomra egy megugrott, de igázából elpocsékolt idő-töltés lett. Férjem, ma reggel közölte, hogy vasaljak neki egy fehér inget, mert megy fényképezkedni. Kiderült hétfőtől a zürichi Sunrise-nál fog dolgozni! Mivel ezt a lakást április közepéig el kell hagynunk, ezért turbó mód keresünk lakást. Izé, turbó mód inkább rám jellemző, férjem inkább most olyan majd lesz valahogy hangulatban van... naja. Van állása, sőt a magyar munkatársainak is szerzett munkát. Én úgy is megyek haza 2 hónapra, minek kapkodjon? Nos, azért van benne valami, hogy "ej ráérünk arra még"- patópálazás stílben. Minden esetre én egészen eufórikus hangulatban leledzem mostanában, nem is sejettem mennyit jelent számomra itt lakni! Sokszor ha megyünk a gyerekekkel, lelassítok a tó partján, néha meg is állok és kiszállunk. Nézem a tavat, a hegyeket, a szemközti oldalt, ahogy tükröződik a vízben... És hálát adok az égnek, hogy lehetőséget kaptam erre a csodára még pár évre!