Svájc két pici gyerekkel

Hétvégén nagybevásárlás és pakolás volt. Szombaton IKEA. Telepakoltunk egy egész kocsit, sőt a szőnyegek már csak alulra fértek el, keresztben. Így érdekes szlalomozással töltöttük az utolsó negyedórát. (mellesleg a szőnyeg amit vettünk kicsi lett, így vissza kell vinni) Vasárnap meg átmentünk a másik lakásba és amíg bírták a kicsik, szereltünk, cipeltünk, rakodtunk, csavaroztunk, és söprögettünk feszt. Rögtön kiütközött a a lakás hibája. A gyönyörbödön padló! Valamilyen márványos mintájú kőlap (lehet tényleg márvány) csillogós és világos színű. Marcika első dolga volt, h letenyerelt. Naná! Hogy menjen, gyalogoljon? Szóval gyönyörű tenyérnyomok keletkeztek a kőlapon, a napsütésben nem kellett nagy indiánnak lenni, h lássuk merre járt Marcika. Viktor pár hajszála elhullott, mikor az itt sütött bundáskenyeret odaadtam a gyerekeknek 10-óraira... és találkozott a darabkákkal. Nos. vagy én megyek át multifunkciós takarítógépbe, vagy Viktor hozzászokik a nyomokhoz. Rövid töprengés után... azt hiszem az előbbi lesz! Megyek és nézek vmi forró vízzel működő szupertakarító gépet! Úgy is sikerült eladnom Marci bölcsőjét!

Ja és a ricardon vettem még egy komódot.  Viktor szerint én nem kalapokat, mint Édesanyám, hanem cipőket ÉS komódot gyűjtök! Spanyol, Nem egy nagy szám, de nekem tetszik! A másik, amit vettem hasonló, kicsit nagyobb. Pont elfér ez a kicsi majd az előszobában az egyik beszögellésben. Tetején meg le lehet majd tenni a kütyüket. Telefont, ilyesmit. Jó, mert pont ott van egy konektor és így lehet ott tölteni a telókat! Naja, ki figyeljen erre a részletre, ha nem én?? Mellesleg, ahol most van a padlón a töltőhely, ideális hely arra, h Marcika levadássza a feltöltés alatt álló telefonokat. Hiába tesszük magasra, csak nagyobbat koppan, minél magasabbra tesszük. Egyszerűen megrántja a szinórt és már meg is kaparintotta! Utána csend van. Így tudom, mikor a három dolog együtt áll, úgymint a csend, Marcika eltűnése és egy telefont töltőre raktam, akkor tudom hol keressem, de ízibe, mert vagy horpadt, vagy nyálas, vagy mindkettő lesz a teló! 

Hétfőn jól ébredtek. Fél 10 lett, mire Marci gyomra kordult egyet és méltatlankodva kiabálni kezdett. Hiába a hétvégi nagy hajcihő őket is kifárasztotta! Lerohantam, csináltam tápszert mind a kettőnek. (Megjegyzés: Fanni már nem iszik cumisüvegből reggelente, erre kb. 4 nap után jöttem rá, mikor nem és nem akart inni. Eleinte a betegségére gyanakodtam. Miután azonban gyógyulni kezdett és még mindig nem akart inni, hirtelen ötlettől vezérelve, beleöntöttem egy pohárba... akkor ivott, nagy boldogságomra! Utána leesett: eddig csak Marcira kellett figyelnem, míg Fanni ivott, most ismét változás van. No igen, csak egy állandó van a változás! Majd ezt is megszokjuk.) Miután mindkettő megitta az adagját és át is öltöztek, mivel szuperül sütött a nap, elmentünk a játszótérre. Sajna a szuper babakocsiról lekéstem az aukción, így maradt a pocakmálha és Fanni meg babakocsizott. (Viktor megjegyzése: minek új babakocsi? Fanni kapaszkodik majd hátul, Marci meg beleül a kocsiba, így nem kell cipelned Marcit és Fanni is mozog...) Elgondolkodtam, hogy kell-e új babakocsi? Erre az egy évre? Miután leszakadt a vállam Marcikától (beemelni a hevederbe sem semmi) és a hátizsáktól - hátam nem fáj, mert Marci előre húzza, a hátiszák meg hátra- úgy gondolom, inkább meggyőzöm Viktort. Ezeket meg felteszem a Vaterára. Hazaértünk , miután a gyerekekről lehámoztam a cuccokat. (hideg van ám, annak ellenére, h süt a nap!) Fanni előbb végzett, segített kipakolni a táskából, utána eltűnt, én meg nekiálltam ebédet főzni. Épp kész lettem (megemlítem, h nagyon jó kedvem volt, végre sikerült beszélne KÉT barátommal is, és bár nem mondtak jó híreket, de már az is felvillanyozott, h beszélhettem velük!) Fanni megjelent Marcika méregdrága tápszeres dobozával, közölvén, hogy evett. Belenéztem, jócskán hiányzott belőle! Nem szidtam, meg, mivel jó hangulatban voltam... addig míg be nem mentünk a nappaliba. Dehogy ette meg!! Az étkező asztal környékén kisebb-nagyobb kupacokba rendezte a padlón és a székeken! A közbülső helyeken meg finoman és egyenletesen szétszórta. Inkább nem írom le mit éreztem és mit reagáltam szóban rá - Fannit odaállítottam egy mosogatószivaccsal a szék elé, hogy legalább azt mossa le (letörölte egész jól). Vége az lett, hogy Marci nagyon csendben megette azt az új ételt, amit egyébként kiköpködött volna, új szokása szerint. Ő is érezte a vihart. Fanni is mind egy szálig a tésztát és utána csendben megvárta, míg Marcit lefektetem és lemegyek érte. Miután lefektettem Fannit is, lementem és ittam 4dl kólát és megettem egy Mars szeletet. Utána takarítás!