14. szeptember
2014.09.15
Tegnap láttam egy filmet. Angolul Bernie, magyarul Börni az eszelős temetős a címe. Talán azért is ragadott meg ennyire, mert nemrégiben egy hatalmas vita folyt a Facebookon egy itteni anyukák-csoportban. A vita az elszigetelődésről, a kommunikáció hiányáról a beilleszkedésről és az elfogadásról szólt. Ebben a filmben is hasonló a probléma, persze kifordítva és a vége tragédia. Adott egy férfi, aki jószívű, kedves, figyelmes és segítőkész (akár nő is lehetne). Majd jön egy nő (akár férfi is lehetne) és kiragadja a megszokott, szeretett közegéből és kényszeríti, hogy csak vele (akár gyerekek és férj is lehetne) foglalkozzon. Társaságba nem járhat, csak a háztartás és a nő igényei. Aki mindent megad neki, amire „szüksége” lehet. Étel, ház, ruha... Csupán szívszeretetből alkalmazkodik a férfi az új környezethez. Barátaitól elszakítva, próbálja a jó oldalát nézni és elfogadni az életét. Darabig megy. Mert az újnak is vannak jó oldalai, aztán a jó oldal valahogy megváltozik. Összemegy. Ami egy darabig elviselhető volt, az felnagyítódik és borzasztóvá válik. Egyre inkább a másik oldal, a régi élete elvesztése és a bezártság kezd dominálni. Menekülne is, meg el is indul… de a lelkiismeret-furdalás visszatartja (meg persze a zárt kapu). Eddig a pontig, ha jól belegondolunk és (mondjuk) sarkítjuk a dolgokat, akár az itt élő édesanyákról is beszélhettem volna. Vége tragédia. Ami csak azért borzasztó, mert belegondolva szinte nem is lehetett volna másképp. Bármilyen vég tragédia lenne. Akár elszökik a férfi és a nő összeomlik, akár a férfi elteszi a nőt láb alól, akár a férfi lesz öngyilkos (itt beszurnám, hogy az öngyilkos önmagában öli meg a környezetét)… válogathatunk a végekből. Mi lett volna, ha…? Nos, mi itt ebben az idegen környezetben, a „mi lett volna, ha…” változatait próbálgatjuk. Valaki feladja és hazamegy. Valaki depressziós lesz (ez is tragikus, szerintem) és valaki megtalálja magát energiákat nyerve apró-cseprő dolgokból. Utóbbi kettő szerintem, valakinél cserélgeti egymást. Persze nekünk itt a Facebook és kiírhatjuk, kisírhatjuk magunkat (kérdés az, hogy simogatást vagy élesztőnek szánt hatalmas pofont kapunk), talán még megoldást is találhatunk a közös sorsban. Szerintem, mi Magyarok bipólusos személyek vagyunk. Végletek jellemzőek ránk (Angoloknál az extázist nem lehet megkülönböztetni a legmélyebb depressziótól). Szeretjük borúsítgatni magunkat és néha élvezettel tapicskolunk mások bajában. Néha meg hatalmasakat bulizunk és a legkisebb örömöt is csodának éljük meg… happy end? Majd a végén kiderül! Addig maradnak a jó-rossz pillanatok…
Hozzászólások
Hozzászólások megtekintése
oral clavulanate - <a href="https://gaugmentin.store/">clavulanate us</a> cialis without prescription
Vujyum qmmcqc
(Jdyaze, 2022.05.08 00:05)cheap prednisolone - <a href="https://cialisxb.store/">cheap cialis for sale</a> cialis 40mg usa
Votbwm xxjdwv
(Hrgkyt, 2022.05.06 06:56)rx pharmacy online viagra - <a href="https://bestusasild.com/">buy viagra 150mg generic</a> viagra 100mg pill
Goajbi lwrylc
(Gulmkd, 2022.05.10 12:15)